egészséges étel | Szeretet világa

Óvatosan a fehérjével!

Hozzászólás: db

Szerző:

Egy új ausztrál tanulmány szerint a magas fehérjetartalmú étkezés egészségtelen, így könnyen megrövidítheti az életünket. A kutatás eredményei azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendőek, számos korábbi trenddel ellentétben.

Pro vagy kontra?

A fehérjék fogyasztása megrövidíti az életet?

A kutatók gilisztákon és esetmuslicákon vizsgálták meg, hogyan befolyásolja az étrend a fehérjék sejten belüli előállítását.
„Régóta ismert, hogy a túl sok étel – különösen a fehérjék – fogyasztása megrövidíti az életet. Kutatócsoportunk kimutatta, hogy a magasabb fehérjebevitel felgyorsítja a sejteken belüli proteinszintézist. Minél gyorsabb a folyamat, annál több hiba történik” – közölte Christopher Proud, a South Australian Health & Medical Research Institute (SAHMRI) kutatóintézet táplálkozástudományi és anyagcsere-kutatója, a Current Biology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány vezető szerzője.

Hibás fehérjék

Mégis a magas szénhidrát tartalom a jó?

Elmondta még azt is, hogy olyan ez, mint a mindennapi tevékenységeink, például az autóvezetés: minél gyorsabban hajt valaki, annál valószínűbb, hogy hibázni fog. A hibás fehérjék sejten belüli felhalmozódása káros az egészségre és megrövidíti az életet. A kutatás továbbá alátámasztotta az alacsony fehérje- és magas szénhidráttartalmú étrend és a hosszabb, egészségesebb élet – és mindenekelőtt az agy egészsége – közötti összefüggést.

A jó és a rossz szénhidrátok

A hosszú élet titka

„A szénhidrátokról elég sok rosszat írnak, különösen ha a fogyásról van szó, de a kulcs az egyensúly, illetve a jó és rossz szénhidrátok közötti különbség ismerete” – hangsúlyozta Proud. A magas rosttartalmú szénhidrátok, vagyis gyümölcsök, zöldségek és feldolgozatlan gabonafélék, magvak fogyasztása a legegészségesebb, ez jellemző az úgynevezett mediterrán étrendre is, melynek összefüggését a hosszú élettel már alaposan bizonyították a professzor szerint. Kevesebb fehérje fogyasztásával tehát elősegíthető a hosszabb élet!

címkék:

Szerző:

Kapcsolódó cikkek

Ne féltsd annyira!

Amíg a ma harmincas- negyvenes éveikben járóknak teljesen természetes volt, hogy már alsós kisiskolás korukban egyedül mennek haza, hogy iskola után bandáznak valahol a közelben, leugranak a közeli cukrászdába, vagy egyedül átmennek a barátaikhoz, ma ez egyáltalán nem...

bővebben

Túlfogyasztás

A Global Footprint Network minden évben nyilvánosságra hozza a Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátumát, amely tavaly augusztus 1-jére esett – az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is...

bővebben

85 éves Jane Goodall, a környezetvédelem királynője

A világhírű brit biológusnő több évtizede a főemlősök legismertebb kutatója a Földön.A viselkedéskutató Antropológus, biológus, etológus Jane Goodall Londonban született 1934. április 3-án, és gyermekkorától kezdve élénken érdeklődött a főemlősök iránt. A brit...

bővebben

Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

Cékla, a rubinvörös harcos

Hozzászólás: db

Szerző:

Bizony, a céklára, amelyet az emberiség ősidők óta ismer, joggal tekinthetünk úgy, mint testünk megbízható őrére, hiszen felveszi a harcot számos betegséggel, köztük még a rákkal szemben is. A cékla legrégebbi lelete úgy hatezer évvel ezelőtti, s egy újkőkorszaki településről származik. De tudjuk azt is, hogy később a babilóniaiak és a föníciaiak már nagy mennyiségben termesztették, majd római segítséggel jutott el kontinensünk északi területeire. Nos, igen, ezt is tehát a rómaiaknak köszönhetjük, még akkor is, ha Monty Pythonék nem említik a Brian élete című filmklasszikusukban a rómaiak ezen érdemét.

Védelem

A cékla és a rák

Túllépve azon, hogy a kereszténnyé vált germán birodalomban Nagy Károly rendeletbe foglalta a cékla termesztését, érdemes még megemlíteni, hogy ez a kifejezetten a Földközi-tenger vidékén honos csodarépa ma már megtalálható szerte a világban. Tudnunk kell, hogy az általunk ismert háromféle répa, a takarmány-, a cukor- és céklarépa közül utóbbi akkor ideális, ha nagyjából fele akkora méretű, mint egy átlagos felnőtt ember ökle. De mi mindenre is jó a cékla?
1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös festékanyaga – a betain – tumorellenes hatású. A humánkísérletekben, a kemoterápián átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé-kúra után. De ne szaladjunk ennyire előre!

Tápérték adatok

100 g céklában

Kalória43 kcal

Lipidek 0,2 g
Koleszterin 0 mg
Nátrium 78 mg
Kálium 325 mg
Szénhidrát 10 g
Rost 2,8 g
Cukor 7 g
Fehérje 1,6 g

Vérnyomáscsökkentés

Az a csodálatos nitrát

A cékla előnye leginkább a magas nitrát tartalmából adódik, amely grammonként legalább hússzor több az egyéb zöldségekhez viszonyítva. A céklában levő nitrátok a kutatások tanúsága szerint csökkentik a vérnyomást, és azt is megfigyelték, hogy minél magasabb a kezdeti vérnyomás, annál nagyobb a csökkenés. A nitrátok a szájban és a bélben levő baktériumok hatására nitrogén-monoxiddá alakulnak, amely ellazítja és tágítja az ereket így lehetővé teszi a vér szabad áramlását. Egy ausztrál tanulmány szerint, ha a céklát széles körben fogyasztanák a szív-, és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozást 10 százalékkal lehetne csökkenteni.

Céklát a sportolóknak!

A cékla nitrátjai azonban nem csak a vérnyomást csökkentik, hanem az állóképességet is javítják. 2010-ben egy vizsgálat megállapította (University of Exeter), hogy azok a felnőttek, akik 500ml céklalét fogyasztottak edzés közben, 16 százalékkal hosszabb ideig bírták a megterhelést, mint a kontrollcsoport. A céklában a nitrátok és az egyéb antioxidánsok erősítik egymás hatását, és csökkentik az izmok oxigénszükségletét, amely lehetővé teszi a hatékonyabb edzést és csökken a fáradtságérzet.

Felveszi a harcot a demenciával

2011-ben egy amerikai egyetem (Wake Forest University North Carolina) kimutatta, hogy a cékla lassíthatja a demenciát. Úgy gondolják, ez egyrészt a nitrogén-monoxid miatt történik, amely az agyban is javítja a vérkeringést, másrészt a magas folsavtartalom lehet az oka. Mindössze két-három kis gumó elfogyasztása már biztosítja a napi folsav szükséglet 75 százalékát, a cékla élénkbíbor színét adó betanin nevű anyag pedig egy kutatás szerint segíthet megakadályozni azoknak a lerakódásoknak a kialakulását az agyban, amelyek az Alzheimer-kórért is felelősek.

Tesztoszteron

A cékla afrodiziákum, és még egy kicsit több

A céklában sok a cink, amelynek rendszeres, moderált dózisú fogyasztása férfiak esetében nem csak a libidót növelheti meg, hanem csökkenti a korai magömlés és a merevedési zavarok kialakulásának esélyét, emellett pedig növeli a tesztoszteronszintet is. Egy kutatás szerint a cékla magas cinktartalma miatt a prosztata egészségét is segíthet megőrizni, illetve hozzájárul a szerv megfelelő működéséhez, a benne található alfa liponsavnak köszönhetően pedig a csontok egészségéhez is hozzáteszi a magáét, illetve megköti a nehézfémeket. Ugyan az ősi rómaiak a céklalevet elsősorban láz és székrekedés kezelésére fogyasztották, de afrozidiákumként is számon tartották, s ez utóbbi szerepe ma már tudományosan is bizonyítást nyert. Sőt, arra is fény derült, hogy a zöldségben található folsavnak köszönhetően a terhesség korai szakaszában számos fejlődési rendellenesség – például a nyitott gerinc – kialakulása is megelőzhető, ezért a kismamák számára különösen ajánlott a cékla fogyasztása. Ráadásként még segíti a sebgyógyulást, és az izomszövet épülését is.

Támogatja az immunrendszert, szabályozza a szívritmust

A cékla magas cinktartalma miatt az immunrendszert is segíthet erősíteni, így szervezetünk sokkal könnyebben küzdi le a fertőzéseket, illetve betegségek után hamarabb regenerálódik. A cékla, illetve a cékla zöldje tele van káliummal. A kálium fontos a szívritmus és az idegek szabályozásához, ezért a céklafogyasztás jót tesz a szívnek, a keringésnek és az egész érrendszer, illetve az erek egészségének is.

A cékla és a rák elleni küzdelem

A cékla erőteljes gazdag színárnyalatát a betacyanin nevű pigmentnek köszönheti, amely egyben erőteljes antioxidáns is. A betacyanin hatására 12,5 százalékkal lassul a prosztata és mellráksejtek növekedése. (2011 Howard University Washington, USA). A további kutatások dolga hogy bebizonyítsa magának a gumónak a fogyasztása is előidézi-e a pozitív hatást.
A cékla erőteljes gazdag színárnyalatát a betacyanin nevű pigmentnek köszönheti, amely egyben erőteljes antioxidáns is, ezért ez a növény kiváló antioxidáns tulajdonsággal rendelkezik. A betacyanin hatására 12,5 százalékkal lassul a prosztata és mellráksejtek növekedése, továbbá a májra – a test legfontosabb méregtelenítő szervére – is jó hatással bír. A májban a méreganyagok lebontása során szabadgyökök képződnek, melyeket a cékla antioxidáns hatóanyagai semlegesítenek, de a méregtelenítés az ideális testsúly elérésében is segít.

Vitaminok

100 g céklában

A-vitamin 33 NE
C-vitamin 4,9 mg
Kalcium 16 mg
Vas 0,8 mg
D-vitamin 0 NE
B6-vitamin 0,1 mg
Kobalamin 0 µg
Magnézium 23 mg

És végül, de nem utolsó sorban: a cékla igen magas rosttartalommal bír, 100 g cékla fogyasztása már a napi ajánlott rostmennyiség 10 százalékát tartalmazza, de ne feledjük, hogy a legtöbb vitamin a cékla levében található! Kiváló kálium-, kalcium-, vas-, szilícium- és magnéziumforrás, de tartalmaz rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint is.

címkék: