Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

Éttrend

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom
2019. április 24., szerda
Szerző: Szeretet világa

A terményhozamok növekedésével táplálékaink egyre inkább üres héjakhoz válnak hasonlatossá. Vajon hány őszibarackot, narancsot vagy brokkolit kell ma megennünk, hogy ugyanannyi tápanyaghoz jussunk, mint ötven évvel ezelőtt?

Üres kalória

Csökkenő tápérték

Beleharap egy őszibarackba, és tudja, mit fog lenyelni? Cukros vizet. Hiába eszik egyre többet, mégis egyre kevesebb tápanyaghoz jut. A fejlett országok lakossága egyre több kalóriát fogyaszt, de a legtöbb feldolgozatlan zöldségnek, gyümölcsnek és gabonának ma annyi a tápértéke, mintha azok üres héját rágcsálnánk el. Manapság egyre több „üres kalóriát” veszünk magunkhoz, vagyis túl sok zsírt és cukrot fogyasztunk, amelyekre szervezetünknek egyáltalán nincs szüksége. Az elmúlt 50 évben még az úgynevezett egészséges ételeinknek is a felére, negyedére csökkent az A- illetve C-vitamin-tartalma, továbbá az ezekben található protein, foszfor, kalcium, vas és más nyomelem mennyisége – már ha egyáltalán maradt még bennük valamennyi. Ha valamilyen zöldségből vagy gyümölcsből ma ugyanannyi tápanyaghoz akarunk jutni, mint az 1950-es években, akkor egy rekesznyit kell belőle elpusztítanunk egyszerre.  

vitaminok

Mélyrepülés

C-vitamin: régen egy almában volt annyi, mint ma százban!

Ha a nagyszüleink annak idején elropogtattak egy zöldalmát, azzal magukhoz vették azt a 400 mg C-vitamint, amire naponta szükségük volt a csontjaik és a bőrük regenerálódásához. Manapság a szupermarketekben gyönyörű, egyforma Goldeneket árulnak, ám ezek darabjában már csak 4 mg C-vitamin található, vagyis pontosan a századrésze, mint egy régi almában.

A-vitamin: régen egy narancsban volt annyi, mint ma huszonegyben

25 zöldség- és gyümölcsfajtából 17-nek rohamosan csökken az A-vitamin tartalma, amelyre pedig égető szüksége van a szervezetünknek, hogy jól lássunk és az immunrendszerünk megfelelően működjön. A legrosszabb a helyzet a burgonya és a hagyma esetében, melyek napjainkban már egy gramm A-vitamint sem tartalmaznak, továbbá míg egy fél évszázaddal ezelőtt egy narancs majdnem fedezte a napi A-vitamin szükségletünket, addig ma huszonegyet kell magunkba tömnünk, ha ennek az életfontosságú vitaminnak ugyanehhez a mennyiségéhez akarunk hozzájutni. Nagyjából ugyanez a helyzet az őszibarackkal is: egy őszibarack az 1950-es években 26 mai őszibaracknak felel meg.

 

Vas és kalcium

A bűvös láncolat

Vas: a mai húsfélék vastartalma a fele a régiekének

A láncolat elején a gabonafélék állnak. A több évtizedes intenzív földművelésnek és egy sor más tényezőnek köszönhetően ma a búzának, a kukoricának és a szójababnak sokkal kisebb a cink-, a réz- és a vastartalma, mint ötven évvel ezelőtt. És mivel állatainkat ezekkel az alacsonyabb cink-, réz- és vastartalmú takarmánnyal etetjük, értelemszerűen ők is rosszabb minőségű táplálékhoz jutnak, mint az elődeik. És a láncolat végén ott vagyunk mi, akiknek a tányérján természetesen ugyancsak rosszabb minőségű steak fog landolni, mint amit nagyanyáink fogyasztottak. Manapság ugyanannyi húsnak fele annyi a vastartalma, mint akár csak fél évszázaddal ezelőtt, amit ráadásul nem is mindig tőkehúsként eszünk meg, hanem feldolgozott húsipari termék formájában. A tej meg egyre kevesebb esszenciális zsírsavat tartalmaz, amelyek pedig fontos összetevői a sejtmembránjainknak, az idegrendszerünknek és az agyunknak. Ám mivel ezekből az emberi testben nagyon kevés található, azt táplálék formájában kell bejuttatnunk a szervezetünkbe.

Kalcium: a brokkoliban harmadannyi van belőle

Ez rossz hír. Különösen, ha Ön is azok közé tartozik, akik csak az egészségükre gondolva hajlandóak brokkolit fogyasztani, mert ez esetben még az eddiginél is többet kell fintorognia. Míg ugyanis a ez a Dél-Olaszországból származó zöldségféle az 1950-es években még grammonként 12,9 mg kalciumot tartalmazott – mely kalciumnak kulcsszerepe van a csontképződésben és a véralvadásban – addig 2003-ban már csak 4,4-et, vagyis háromszor kevesebbet. Akkor sem jár jó nyomon, ha a húsételek csökkent vastartamát próbálja brokkolival pótolni: ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érje el, most hatszor annyit kellene belefőznie a levesébe, mint régen.

 

Vajon a biotermelés lenne a megoldás?

Ételeink minőségének romlásáért több tényező együttesen okolható. Ezek közé tartozik a gyengébb talaj, a túl korai betakarítás, a tartósítás elterjedése, a trágyázással elért kényszernövekedés, valamint a fajtaváltozatosság csökkenése, mely utóbbi azzal függ össze, hogy a mesterséges szelekció kizárólag a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség fokozására, illetve a gyors növekedési képességre folyik. Minden ember általi nemesítés a nagyobb terméshozamok elérése érdekében történik. A következmény: a búza, a kukorica és a szójabab proteintartalma a hozamok növekedésével egyenes arányban csökken. De ugyanez érvényes például a paradicsomra is: ahogy a terméshozam nő, úgy csökken a paradicsom C-vitamin-, antioxidáns- és a bétakarotin-tartalma.

A biogazdálkodás segíthet megfordítani ezt a folyamatot, mivel tény, hogy azonos klímaviszonyok mellett a biotermeléssel előállított élelmiszerekben szignifikánsan több a C-vitamin, a vas, a magnézium és a foszfor. A kutatók mégis arra figyelmeztetnek, hogy „ha a biotermelők a magas inputtal dolgozó hagyományos farmokon elért terméshozamokkal akarnak versenyezni, akkor a biogazdaságokban előállított élelmiszerek előnyei könnyen erodálódhatnak”. Például ha a bio-terményt még az előtt leszedik, hogy teljesen megérne, akkor az is előfordulhat, hogy annyi lesz a tápanyagtartalma, mint a hagyományos módszerrel előállított, de érett terményé. Az egyetlen stratégia, amivel megpróbálhatunk életet lehelni a tányérunkra kerülő ételbe, ha igyekszünk érett, nem intenzív termeléssel előállított élelmiszert fogyasztani, és tudatosan törekszünk a már-már elfeledett változatosságra.

Kapcsolódó cikkek

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

2019. április 24., szerda Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A terményhozamok növekedésével táplálékaink egyre inkább üres héjakhoz válnak hasonlatossá. Vajon hány őszibarackot, narancsot vagy brokkolit kell ma megennünk, hogy ugyanannyi tápanyaghoz...

bővebben

Cékla, a rubinvörös harcos

2019. április 09., kedd Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Bizony, a céklára, amelyet az emberiség ősidők óta ismer, joggal tekinthetünk úgy, mint testünk megbízható őrére, hiszen felveszi a harcot számos betegséggel, köztük még a rákkal szemben is. A...

bővebben

Csicsóka, te drága!

2019. április 08., hétfő Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Ez a kedves, becéző névre hallgató zöldség – számos jótékony élettani hatása ellenére – sajnos még manapság sem foglalja el méltó helyét a tömegek bevásárló listáján, bár az egészséges...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

Cékla, a rubinvörös harcos

Cékla, a rubinvörös harcos

Éttrend

Cékla, a rubinvörös harcos
2019. április 09., kedd
Szerző: Szeretet világa

Bizony, a céklára, amelyet az emberiség ősidők óta ismer, joggal tekinthetünk úgy, mint testünk megbízható őrére, hiszen felveszi a harcot számos betegséggel, köztük még a rákkal szemben is. A cékla legrégebbi lelete úgy hatezer évvel ezelőtti, s egy újkőkorszaki településről származik. De tudjuk azt is, hogy később a babilóniaiak és a föníciaiak már nagy mennyiségben termesztették, majd római segítséggel jutott el kontinensünk északi területeire. Nos, igen, ezt is tehát a rómaiaknak köszönhetjük, még akkor is, ha Monty Pythonék nem említik a Brian élete című filmklasszikusukban a rómaiak ezen érdemét.

Védelem

A cékla és a rák

Túllépve azon, hogy a kereszténnyé vált germán birodalomban Nagy Károly rendeletbe foglalta a cékla termesztését, érdemes még megemlíteni, hogy ez a kifejezetten a Földközi-tenger vidékén honos csodarépa ma már megtalálható szerte a világban. Tudnunk kell, hogy az általunk ismert háromféle répa, a takarmány-, a cukor- és céklarépa közül utóbbi akkor ideális, ha nagyjából fele akkora méretű, mint egy átlagos felnőtt ember ökle. De mi mindenre is jó a cékla?
1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös festékanyaga – a betain – tumorellenes hatású. A humánkísérletekben, a kemoterápián átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé-kúra után. De ne szaladjunk ennyire előre!

Vérnyomáscsökkentés

Az a csodálatos nitrát

A cékla előnye leginkább a magas nitrát tartalmából adódik, amely grammonként legalább hússzor több az egyéb zöldségekhez viszonyítva. A céklában levő nitrátok a kutatások tanúsága szerint csökkentik a vérnyomást, és azt is megfigyelték, hogy minél magasabb a kezdeti vérnyomás, annál nagyobb a csökkenés. A nitrátok a szájban és a bélben levő baktériumok hatására nitrogén-monoxiddá alakulnak, amely ellazítja és tágítja az ereket így lehetővé teszi a vér szabad áramlását. Egy ausztrál tanulmány szerint, ha a céklát széles körben fogyasztanák a szív-, és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozást 10 százalékkal lehetne csökkenteni.

Céklát a sportolóknak!

A cékla  nitrátjai  azonban nem csak a vérnyomást csökkentik, hanem az állóképességet is javítják. 2010-ben egy vizsgálat megállapította (University of Exeter), hogy azok a felnőttek, akik 500ml céklalét fogyasztottak edzés közben, 16 százalékkal hosszabb ideig bírták a megterhelést, mint a kontrollcsoport. A céklában a nitrátok és  az egyéb antioxidánsok erősítik egymás hatását, és csökkentik az izmok oxigénszükségletét, amely lehetővé teszi a hatékonyabb edzést és csökken a fáradtságérzet.

Felveszi a harcot a demenciával

2011-ben egy amerikai egyetem (Wake Forest University North Carolina) kimutatta, hogy a cékla lassíthatja a demenciát. Úgy gondolják, ez egyrészt a nitrogén-monoxid miatt történik, amely az agyban is javítja a vérkeringést, másrészt a magas folsavtartalom lehet az oka. Mindössze két-három kis gumó elfogyasztása már biztosítja a napi folsav szükséglet 75 százalékát, a cékla élénkbíbor színét adó betanin nevű anyag pedig egy kutatás szerint segíthet megakadályozni azoknak a lerakódásoknak a kialakulását az agyban, amelyek az Alzheimer-kórért is felelősek.

Tesztoszteron

A cékla afrodiziákum, és még egy kicsit több

A céklában sok a cink, amelynek rendszeres, moderált dózisú fogyasztása férfiak esetében nem csak a libidót növelheti meg, hanem csökkenti a korai magömlés és a merevedési zavarok kialakulásának esélyét, emellett pedig növeli a tesztoszteronszintet is. Egy kutatás szerint a cékla magas cinktartalma miatt a prosztata egészségét is segíthet megőrizni, illetve hozzájárul a szerv megfelelő működéséhez, a benne található alfa liponsavnak köszönhetően pedig a csontok egészségéhez is hozzáteszi a magáét, illetve megköti a nehézfémeket. Ugyan az ősi rómaiak a céklalevet elsősorban láz és székrekedés kezelésére fogyasztották, de afrozidiákumként is számon tartották, s ez utóbbi szerepe ma már tudományosan is bizonyítást nyert. Sőt, arra is fény derült, hogy a zöldségben található folsavnak köszönhetően a terhesség korai szakaszában számos fejlődési rendellenesség – például a nyitott gerinc – kialakulása is megelőzhető, ezért a kismamák számára különösen ajánlott a cékla fogyasztása. Ráadásként még segíti a sebgyógyulást, és az izomszövet épülését is.

Támogatja az immunrendszert, szabályozza a szívritmust

A cékla magas cinktartalma miatt az immunrendszert is segíthet erősíteni, így szervezetünk sokkal könnyebben küzdi le a fertőzéseket, illetve betegségek után hamarabb regenerálódik. A cékla, illetve a cékla zöldje tele van káliummal. A kálium fontos a szívritmus és az idegek szabályozásához, ezért a céklafogyasztás jót tesz a szívnek, a keringésnek és az egész érrendszer, illetve az erek egészségének is.

A cékla és a rák elleni küzdelem

A cékla erőteljes gazdag színárnyalatát a betacyanin nevű pigmentnek köszönheti, amely egyben erőteljes antioxidáns is. A betacyanin hatására  12,5 százalékkal lassul a prosztata és mellráksejtek növekedése. (2011  Howard University  Washington, USA). A további kutatások dolga hogy bebizonyítsa magának a gumónak a fogyasztása is előidézi-e a pozitív hatást.
A cékla erőteljes gazdag színárnyalatát a betacyanin nevű pigmentnek köszönheti, amely egyben erőteljes antioxidáns is, ezért ez a növény kiváló antioxidáns tulajdonsággal rendelkezik. A betacyanin hatására  12,5 százalékkal lassul a prosztata és mellráksejtek növekedése, továbbá a májra – a test legfontosabb méregtelenítő szervére – is jó hatással bír. A májban a méreganyagok lebontása során szabadgyökök képződnek, melyeket a cékla antioxidáns hatóanyagai semlegesítenek, de a méregtelenítés az ideális testsúly elérésében is segít.

És végül, de nem utolsó sorban: a cékla igen magas rosttartalommal bír, 100 g cékla fogyasztása már a napi ajánlott rostmennyiség 10 százalékát tartalmazza, de ne feledjük, hogy a legtöbb vitamin a cékla levében található! Kiváló kálium-, kalcium-, vas-, szilícium- és magnéziumforrás, de tartalmaz rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint is.
Kapcsolódó cikkek

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

2019. április 24., szerda Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A terményhozamok növekedésével táplálékaink egyre inkább üres héjakhoz válnak hasonlatossá. Vajon hány őszibarackot, narancsot vagy brokkolit kell ma megennünk, hogy ugyanannyi tápanyaghoz...

bővebben

Cékla, a rubinvörös harcos

2019. április 09., kedd Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Bizony, a céklára, amelyet az emberiség ősidők óta ismer, joggal tekinthetünk úgy, mint testünk megbízható őrére, hiszen felveszi a harcot számos betegséggel, köztük még a rákkal szemben is. A...

bővebben

Csicsóka, te drága!

2019. április 08., hétfő Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Ez a kedves, becéző névre hallgató zöldség – számos jótékony élettani hatása ellenére – sajnos még manapság sem foglalja el méltó helyét a tömegek bevásárló listáján, bár az egészséges...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

Csicsóka, te drága!

Csicsóka, te drága!

Éttrend

Csicsóka, te drága!
2019. április 08., hétfő
Szerző: Szeretet világa

Ez a kedves, becéző névre hallgató zöldség – számos jótékony élettani hatása ellenére – sajnos még manapság sem foglalja el méltó helyét a tömegek bevásárló listáján, bár az egészséges táplálkozás híveinek körében ismét kezdi reneszánszát élni.

Vitaminbomba

Szegények krumplija

A „szegények krumplijaként” elhíresült gumókat néhány generációval ezelőtt még a népi táplálkozás kiemelt összetevőjeként ismerték. A magyar elnevezés a csúcs szóból ered, és göcsörtös, kitüremkedésekkel teli formájára utal, de több nyelven hívják „topinambur”-nak, angolul pedig a „jeruzsálemi articsóka” névre hallgat, bár se Jeruzsálemhez, se az articsókához nincs köze, mivel a 17. században érkezett hozzánk Észak-Amerikából. Kívülről, a gumós forma okán leginkább a krumplira emlékeztet, pedig a napraforgók családjába tartozik, virága hasonlít is rá, csak megvastagodott szárképletei krumpliszerűek.

A zord külső mögött

A csicsóka számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Fogyasztásával jelentősebb mennyiségű káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és cinket, vitaminok közül C-, B1-, B2-vitamint veszünk magunkhoz, antioxidánsként pedig béta-karotint tartalmaz. Aki húsmentesen táplálkozik, annak érdemes tudnia, hogy aminosavakban is gazdag, megtalálható benne a hisztidin, aszparagin, triptofán, cisztin, valamint növényspecifikus anyagok, így a betain, szaponin, kolin és quercimeritrin, ilyenformán a csicsóka igen hasznos a vegan fehérjepótlásban.
Mindezen túl azonban a mi kis aprócska göcsörtünk legfigyelemreméltóbb tulajdonsága a magas rosttartalom. A burgonyával ellentétben szénhidráttartalma nem keményítőből, hanem az egyik legegészségesebb rostból, az inulinból áll. Az inulin egy olyan folyékony rost, melyet a szervezet nem tud megemészteni és a hasznos bélbaktériumok tápanyaga. Megerősíti az emésztőrendszert, fenntartja a kívánt állapotot, de képes helyreállítani a sérült bélflórát is, például antibiotikum kezelés után. Ennek jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a bélproblémák nem csak hasmenést, vagy székrekedést okozhatnak, hanem a tápanyagok nem megfelelő hasznosulásán, a php-érték elmozdulásán keresztül számos egyéb problémát, akár rákot is.

Méregtelenítés

Mire jó?

A csicsóka remek detox élelmiszer, mivel önmagában képes a szervezet legnagyobb toxikus tároló helyét, a vastagbelet tisztítani. Az immunrendszert így a beleken keresztül erősíti, segítve a szervezet öngyógyító képességének maximalizálását. Diétázóknak érdemes tudni, hogy a csicsóka egyáltalán nem hizlal, sőt segít optimalizálni a vércukorszintet, ezért nem csak zsírégető diétában, de cukorbetegek számára is ajánlott.
Az inulinban gazdag csicsóka arra ösztönzi a szervezetet, hogy meggyógyítsa önmagát, így ez a kis gumó felhasználható számos komoly probléma orvoslására. Az élelmiszer-allergiások esetében például bélflórát helyreállító beavatkozásként alkalmazható: tegyük bele müzlibe, vagy adjuk hozzá gyümölcsléhez – az inulinnal megszüntethető az allergia.
Hasznosíthatjuk a növényt koleszterin- és triglicerid csökkentőként, ha egy-másfél deci narancslébe 1-2 evőkanál csicsókaport keverünk, így tehát a szív- és érrendszeri megbetegedések hatékony ellenszere. Az elhízás, a hipertónia, a vesekő és a köszvény megelőzésében is nagyon hasznos, de a rákterápiákban is kiváló, mi több, kozmetikumok készítésekor szintén alkalmazzák, mivel a gumó regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatással rendelkezik.
Finom nyersen fogyasztva, de készíthetünk belőle salátát és szószt is. Főzhetjük, párolhatjuk, köretként is adható lepény formában. Facsart leve turmix alapnak is kiváló, mellé bármilyen nekünk tetsző gyümölcsöt keverhetünk, sőt mézzel is ízesíthetjük.

Mellékhatás

Ez gáz!

És akkor jöjjön a feketeleves, azaz a csicsóka puffasztó hatása. Erről senki sem beszél szívesen, de nagy ostobaság volna csodagumónkat kizárólag ezen apró kellemetlenség miatt száműzni hétköznapjainkból. Kissé ironikus, de a csicsóka hátránya és előnye ugyanazon tőről fakad, s bizony, ez a közös eredő az inulin.
A rostokhoz hasonlóan ugyanis az inulin is puffaszt, sőt fokozottan puffaszt. Amikor ez az anyag a bélrendszer alsóbb részeibe kerül, a toxinokkal és baktériumokkal keveredve metángáz szabadul fel. Ez bármennyire is hasznos, mégis, meglehetősen kellemetlen folyamat, ám fel a fejjel: védekezhetünk ellene! Elsőként érdemes kipróbálni saját toleranciánkat és gyakran, de apró adagokban fogyasztani. A szakemberek inulinból napi 3-10 g közötti mennyiséget ajánlanak, amely nagyjából 180 g csicsóka elfogyasztásával bőven fedezhető. Ha szerencsénk van, az egyszerre fogyasztott mennyiség nem okoz gondot, ha viszont igen, akkor két további lehetőség is adott: erős citromos vízben áztatva, vagy akár abban megfőzve a savas közeg csökkenti az inulin puffasztó hatását. Ha fermentáljuk, a hatás meg is szűnik, ez esetben viszont csak savanyúságként tudjuk fogyasztani. Végül hatékony megoldás lehet még az is, ha fogyasztása előtt citromos vizet, utána pedig borsmenta teát iszunk.

Végül pedig ne feledjük: a csicsóka egy változatosan elkészíthető, rendkívül finom, karakteres zöldség, az egészségre gyakorolt természetes hatása pedig felbecsülhetetlen!
Kapcsolódó cikkek

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

2019. április 24., szerda Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A terményhozamok növekedésével táplálékaink egyre inkább üres héjakhoz válnak hasonlatossá. Vajon hány őszibarackot, narancsot vagy brokkolit kell ma megennünk, hogy ugyanannyi tápanyaghoz...

bővebben

Cékla, a rubinvörös harcos

2019. április 09., kedd Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Bizony, a céklára, amelyet az emberiség ősidők óta ismer, joggal tekinthetünk úgy, mint testünk megbízható őrére, hiszen felveszi a harcot számos betegséggel, köztük még a rákkal szemben is. A...

bővebben

Csicsóka, te drága!

2019. április 08., hétfő Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Ez a kedves, becéző névre hallgató zöldség – számos jótékony élettani hatása ellenére – sajnos még manapság sem foglalja el méltó helyét a tömegek bevásárló listáján, bár az egészséges...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!