Ne féltsd annyira!

Ne féltsd annyira!

Lélekmentor

Ne féltsd annyira!
2019. május 16., csütörtök
Szerző: Szeretet világa

Amíg a ma harmincas- negyvenes éveikben járóknak teljesen természetes volt, hogy már alsós kisiskolás korukban egyedül mennek haza, hogy iskola után bandáznak valahol a közelben, leugranak a közeli cukrászdába, vagy egyedül átmennek a barátaikhoz, ma ez egyáltalán nem jellemző. A szülők lettek tudatosabbak, vagy valóban több a veszély?

változó veszélyek?

A média hatása

„Körülbelül tíz perc sétára volt a lakásunktól az iskolám, ráadásul egy négysávos forgalmas út túloldalán. Mégis: másodikos voltam, amikor a szüleim már hagyták, hogy egyedül menjek. Most, hogy a lányom jövőre iskolába megy, megkérdeztem erről az anyámat. Azt mondta, ma már biztos nem hagyná, hogy egyedül menjek az iskolába” – mondja Erika. Aztán rögtön el is gondolkodik: vajon valósan több a veszély manapság, vagy csak a média mutatja így? „Nem tudom. Biztos mindkettő. Valahogy a közhangulat is rosszabb, de tényleg jóval többször hallani eltűnt gyerekekről és hasonló borzalmakról.”

„Hogy féltjük a gyerekünket, természetes dolog. De a féltés nem azonos a túlféltéssel. A szülők eltúlzó viselkedése mögött sokszor az áll, hogy hasonló élményt hoznak magukkal saját gyerekkorukból, követik az ismert mintát – mondja Katalin, aki gyerekpszichológus, és nevelési tanácsadóként is dolgozik. – Sokszor éppen azoktól a rossz élményektől akarják megvédeni a kicsiket, amiket ők maguk átéltek, hogy nem szerették őket vagy nem törődtek velük. Általában az egykéknél, vagy azoknál a gyerekeknél gyakoribb a túlféltés, akikre hosszú éveket vártak a szülők.”

Elmaradt tanulóidőszak

Nehezebben vállalnak felelősséget

Léteznek persze egészen extrém esetek is: Áron idén érettségizik. A szülei a gimnázium első éveiben el sem engedték osztálykirándulásra, majd az utolsó évben mégis igent mondtak a gyerek kérésére. A fiúk az osztályból beültek egy sörözőbe, a fiú kétségbeesetten hívta szüleit, hogy az osztálytársai alkoholt isznak, és ő csak szólni akar. De az is előfordult, hogy egy másik, szintén tinédzserkorban lévő lány egy hasonló osztálykirándulás alkalmával felhívta a szüleit, hogy nem tud vécére menni. A szülők nyomban autóba pattantak, és hazavitték a lányukat.

Mint ahogy túlféltik – igaz, egészen más okból – a ma 23 éves Kingát is. Édesanyja, hogy a lánya közelében legyen, annak idején még a munkahelyét is otthagyta, és a lánya gimnáziumában keresett alkalmi munkát. Az ügy egész más megítélés alá esik, ha tudjuk az előzményeket: a nő elvesztette az egyetlen fiát autóbalesetben. Kinga két évvel a bátyja halála után született.
„A megítélés valóban más, de a következményei nem annyira” – mondja Katalin. A túlféltett gyerekek felnőttkorukban nehezen tudnak alkalmazkodni, nehezen vállalnak felelősséget és az akaratukat is nehezebben érvényesítik.
Ezek főleg az emberi kapcsolataikban okozhatnak problémákat: a túlféltett gyerek felnőttként nem a kölcsönösségre és az egyenrangúságra törekszik, hanem sokszor valamilyen módon profitálni akar a másik félből.  És miközben – mondja a szakember – a hétköznapok során mindenkinek meg kell küzdeni kisebb-nagyobb dolgokkal (az erre való képességet pedig még kis korban családban, otthon, az óvodában, a játszótéren sajátítjuk el), a túlféltett gyerek életéből kimarad ez a „tanulóidőszak”. Így később sem tud majd kiállni önmagáért, egyszerűen azért, mert nem tanulta meg, hogyan kell.

szorongás

Nem tanulnak meg dönteni

Hogy a túlságosan féltett és burokban tartott gyerekek felnőve szorongva tekintenek jövőjükre, többek között egy brit kutatás is bizonyítja: a Children’s Society kutatásából az derül ki, hogy a „választás lehetősége” és a család befolyásolja leginkább a boldogságot. A megkérdezett 8–15 éves gyerekek az egészséget a jóléthez szükséges tényezők listájának harmadik helyére sorolták. Minden nyolcadik fájlalta az önállóság hiányát, vagyis azt, hogy nem engednek neki önállóan elvégezni dolgokat, illetve döntéseket hozni. A 8–11 éves gyerekek kilenc százalékának az nem tetszett, hogy kevés választási lehetőség adódik életükben. Ugyanezt a 12–15 éves korosztályban 16 százalék nehezményezte.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy később vesztes helyzetbe kerülhetnek azok a gyerekek, akiknek nem biztosítják a felelősség vállalását. Amikor a túlféltett gyerekek továbbtanulnak vagy kikerülnek a felnőtt életbe, az első időszakot azzal kell tölteniük, hogy ámokfutóként próbálják behozni mindazt, amit az önállósodás terén elmulasztottak. Ezért történik az, hogy az első évben olyan sokan elbuknak, vagy nagyon nehezen tudnak talpon maradni.

Kapcsolódó cikkek

Ne féltsd annyira!

2019. május 16., csütörtök Lélekmentor Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Amíg a ma harmincas- negyvenes éveikben járóknak teljesen természetes volt, hogy már alsós kisiskolás korukban egyedül mennek haza, hogy iskola után bandáznak valahol a közelben,...

bővebben

Miért gyűlölsz?

2019. április 23., kedd Lélekmentor Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A gyűlölet is démon, amely hatalmat nyerhet az ember felett, és még azt is elnyomhatja benne, ami jó. A gyűlölet vezérelte ember önmagát mérgezi meg, és bár lehetőségeihez mérten árthat a...

bővebben

A buddhizmus kialakulása és Buddha szemlélete az életről

2019. április 21., vasárnap Lélekmentor Hozzászólás: 0 db Szerző: Hagymássy Gábor A buddhizmust az i. e. 6. századtól, a történelmi Buddha Gautama Sziddhártha megszületésétől számítják. Ezzel a buddhizmus az egyik legősibb, ma is gyakorolt vallás, több mint 300 millió...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

Túlfogyasztás

Túlfogyasztás

Életmód

Túlfogyasztás
2019. május 16., csütörtök
Szerző: Szeretet világa

A Global Footprint Network minden évben nyilvánosságra hozza a Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátumát, amely tavaly augusztus 1-jére esett – az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja.

Habzsoljuk az életet

Ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már május 10-én kimerülnének

Mi, emberek abból élünk, amit a természet nyújt. Ha azonban a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint az európaiak, akkor május 10-én lépnénk át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Vagyis ha az egész világ úgy élne, mint mi az Európai Unióban, akkor 2,8 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások iránti keresletünket kielégítse a bolygó. Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor több mint két Földre lenne szükségünk.

túlterhelés

Az ökológiai lábnyomunk a Földet tiporja

A bolygó túlterhelése a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett, és mára többek között olyan problémákat okoz, mint a halállományok zsugorodása, vízhiány, talajerózió, levegőszennyezés vagy az éghajlatváltozás. Ezek pedig fokozzák az extrém időjárási körülményeket, az aszályokat, árvizeket és tűzvészeket. Mindezek pedig további feszültségeket és konfliktusokat váltanak ki, és súlyosbítják a globális egyenlőtlenséget.  A jelentés kiemeli a különbségeket az uniós tagállamok és a világ többi országának ökológiai lábnyoma között, valamint azt is megmutatja, hogy bár az EU-országok között nagyok az eltérések, egy dolog azonban mindegyik országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten.

A jelentés üzenete megerősíti a hétfőn a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) új tudományos jelentésében leírtakat, mely többek között arra is rámutat, hogy a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.

„Életmódunk hatással van a bolygóra. Nem lehet kétségünk afelől, hogy változtatnunk kell. Erre globális és helyi szinten egyaránt szükség van. Ha ma cselekszünk, akkor még visszafordíthatjuk a negatív folyamatokat, és talán van esélyünk, hogy a tiszta levegő, ivóvíz, élelmiszerek és mindaz, amit a természet nyújt, gyermekeink számára is elérhetők legyenek” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Kapcsolódó cikkek

Túlfogyasztás

2019. május 16., csütörtök Életmód Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A Global Footprint Network minden évben nyilvánosságra hozza a Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátumát, amely tavaly augusztus 1-jére esett – az év hátralévő részében a Föld csupán...

bővebben

Így hat a személyiséged házi kedvencedre

2019. április 19., péntek Életmód hozzászólás: 0 db szerző: Szeretet világa A macskatulajdonosok személyiségvonásai hatással lehetnek házi kedvencük viselkedésére és jólétére - állapították meg az angliai Lincolni Egyetem és a Nottingham Trent Egyetem kutatói. életmód...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

85 éves Jane Goodall, a környezetvédelem királynője

85 éves Jane Goodall, a környezetvédelem királynője

Zöldövezet

85 éves Jane Goodall, a környezetvédelem királynője
2019. április 25., csütörtök
Szerző: Szeretet világa
A világhírű brit biológusnő több évtizede a főemlősök legismertebb kutatója a Földön.
A viselkedéskutató

Antropológus, biológus, etológus

Jane Goodall Londonban született 1934. április 3-án, és gyermekkorától kezdve élénken érdeklődött a főemlősök iránt. A brit etológus, antropológus a csimpánzok egyéni és szociális viselkedésének legismertebb kutatója. Goodall legismertebb tevékenysége a tanzániai Gombe Nemzeti Park csimpánzainak jobb megismerésére irányult, emellett Afrika és Ázsia számos országában sokat tett más főemlősök (hegyi gorillák és orangutánok) életéért. A biológus 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet (JGI), amely a csimpánzok és élőhelyük védelmének programjait koordinálja az egész világon. 1991-ben Tanzániában létrehozta a fiatalok környezettudatos nevelését célzó Rügyek és gyökerek hálózatot, amelynek munkájában a világ 100 országa mellett 2006 óta Magyarország is részt vesz a Rügyek és Gyökerek Egyesület segítségével. Goodall tavaly Magyarországon járt, a róla elnevezett pesthidegkúti tanösvény hivatalos átadásán.

A 85. születésnapját ünneplő Jane Goodall hosszú évtizedek alatt vált a nemzetközi állatvédelem ikonikus alakjává, tizenhetedik éve tölti be az Egyesület Nemzetek Szervezete (ENSZ) békenagyköveti tisztségét.

Kapcsolódó cikkek

85 éves Jane Goodall, a környezetvédelem királynője

2019. április 25., csütörtök Zöldövezet Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A világhírű brit biológusnő több évtizede a főemlősök legismertebb kutatója a Földön.A viselkedéskutató Antropológus, biológus, etológus Jane Goodall Londonban született 1934. április...

bővebben

A tömeges gólyamészárlásról

2019. április 20., szombat Zöldövezet hozzászólás: 0 db szerző: Szeretet világa Nincs elkeserítőbb, egyben dühítőbb az értelmetlen, céltalan pusztításnál. S ha mindez tömeges méreteket ölt, az ember szava elakad, torkát pedig csak a néma üvöltés szorongatja - miért?...

bővebben

India sötét arca

2019. április 18., csütörtök Zöldövezet hozzászólás: 0 db szerző: Szeretet világa A világ tíz legszennyezettebb levegőjű városából hét indiai.  szmog Fullasztó India A legszennyezettebb indiai város az Újdelhitől délnyugatra fekvő Gugugram. A toplistán az első öt...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

Éttrend

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom
2019. április 24., szerda
Szerző: Szeretet világa

A terményhozamok növekedésével táplálékaink egyre inkább üres héjakhoz válnak hasonlatossá. Vajon hány őszibarackot, narancsot vagy brokkolit kell ma megennünk, hogy ugyanannyi tápanyaghoz jussunk, mint ötven évvel ezelőtt?

Üres kalória

Csökkenő tápérték

Beleharap egy őszibarackba, és tudja, mit fog lenyelni? Cukros vizet. Hiába eszik egyre többet, mégis egyre kevesebb tápanyaghoz jut. A fejlett országok lakossága egyre több kalóriát fogyaszt, de a legtöbb feldolgozatlan zöldségnek, gyümölcsnek és gabonának ma annyi a tápértéke, mintha azok üres héját rágcsálnánk el. Manapság egyre több „üres kalóriát” veszünk magunkhoz, vagyis túl sok zsírt és cukrot fogyasztunk, amelyekre szervezetünknek egyáltalán nincs szüksége. Az elmúlt 50 évben még az úgynevezett egészséges ételeinknek is a felére, negyedére csökkent az A- illetve C-vitamin-tartalma, továbbá az ezekben található protein, foszfor, kalcium, vas és más nyomelem mennyisége – már ha egyáltalán maradt még bennük valamennyi. Ha valamilyen zöldségből vagy gyümölcsből ma ugyanannyi tápanyaghoz akarunk jutni, mint az 1950-es években, akkor egy rekesznyit kell belőle elpusztítanunk egyszerre.  

vitaminok

Mélyrepülés

C-vitamin: régen egy almában volt annyi, mint ma százban!

Ha a nagyszüleink annak idején elropogtattak egy zöldalmát, azzal magukhoz vették azt a 400 mg C-vitamint, amire naponta szükségük volt a csontjaik és a bőrük regenerálódásához. Manapság a szupermarketekben gyönyörű, egyforma Goldeneket árulnak, ám ezek darabjában már csak 4 mg C-vitamin található, vagyis pontosan a századrésze, mint egy régi almában.

A-vitamin: régen egy narancsban volt annyi, mint ma huszonegyben

25 zöldség- és gyümölcsfajtából 17-nek rohamosan csökken az A-vitamin tartalma, amelyre pedig égető szüksége van a szervezetünknek, hogy jól lássunk és az immunrendszerünk megfelelően működjön. A legrosszabb a helyzet a burgonya és a hagyma esetében, melyek napjainkban már egy gramm A-vitamint sem tartalmaznak, továbbá míg egy fél évszázaddal ezelőtt egy narancs majdnem fedezte a napi A-vitamin szükségletünket, addig ma huszonegyet kell magunkba tömnünk, ha ennek az életfontosságú vitaminnak ugyanehhez a mennyiségéhez akarunk hozzájutni. Nagyjából ugyanez a helyzet az őszibarackkal is: egy őszibarack az 1950-es években 26 mai őszibaracknak felel meg.

 

Vas és kalcium

A bűvös láncolat

Vas: a mai húsfélék vastartalma a fele a régiekének

A láncolat elején a gabonafélék állnak. A több évtizedes intenzív földművelésnek és egy sor más tényezőnek köszönhetően ma a búzának, a kukoricának és a szójababnak sokkal kisebb a cink-, a réz- és a vastartalma, mint ötven évvel ezelőtt. És mivel állatainkat ezekkel az alacsonyabb cink-, réz- és vastartalmú takarmánnyal etetjük, értelemszerűen ők is rosszabb minőségű táplálékhoz jutnak, mint az elődeik. És a láncolat végén ott vagyunk mi, akiknek a tányérján természetesen ugyancsak rosszabb minőségű steak fog landolni, mint amit nagyanyáink fogyasztottak. Manapság ugyanannyi húsnak fele annyi a vastartalma, mint akár csak fél évszázaddal ezelőtt, amit ráadásul nem is mindig tőkehúsként eszünk meg, hanem feldolgozott húsipari termék formájában. A tej meg egyre kevesebb esszenciális zsírsavat tartalmaz, amelyek pedig fontos összetevői a sejtmembránjainknak, az idegrendszerünknek és az agyunknak. Ám mivel ezekből az emberi testben nagyon kevés található, azt táplálék formájában kell bejuttatnunk a szervezetünkbe.

Kalcium: a brokkoliban harmadannyi van belőle

Ez rossz hír. Különösen, ha Ön is azok közé tartozik, akik csak az egészségükre gondolva hajlandóak brokkolit fogyasztani, mert ez esetben még az eddiginél is többet kell fintorognia. Míg ugyanis a ez a Dél-Olaszországból származó zöldségféle az 1950-es években még grammonként 12,9 mg kalciumot tartalmazott – mely kalciumnak kulcsszerepe van a csontképződésben és a véralvadásban – addig 2003-ban már csak 4,4-et, vagyis háromszor kevesebbet. Akkor sem jár jó nyomon, ha a húsételek csökkent vastartamát próbálja brokkolival pótolni: ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érje el, most hatszor annyit kellene belefőznie a levesébe, mint régen.

 

Vajon a biotermelés lenne a megoldás?

Ételeink minőségének romlásáért több tényező együttesen okolható. Ezek közé tartozik a gyengébb talaj, a túl korai betakarítás, a tartósítás elterjedése, a trágyázással elért kényszernövekedés, valamint a fajtaváltozatosság csökkenése, mely utóbbi azzal függ össze, hogy a mesterséges szelekció kizárólag a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség fokozására, illetve a gyors növekedési képességre folyik. Minden ember általi nemesítés a nagyobb terméshozamok elérése érdekében történik. A következmény: a búza, a kukorica és a szójabab proteintartalma a hozamok növekedésével egyenes arányban csökken. De ugyanez érvényes például a paradicsomra is: ahogy a terméshozam nő, úgy csökken a paradicsom C-vitamin-, antioxidáns- és a bétakarotin-tartalma.

A biogazdálkodás segíthet megfordítani ezt a folyamatot, mivel tény, hogy azonos klímaviszonyok mellett a biotermeléssel előállított élelmiszerekben szignifikánsan több a C-vitamin, a vas, a magnézium és a foszfor. A kutatók mégis arra figyelmeztetnek, hogy „ha a biotermelők a magas inputtal dolgozó hagyományos farmokon elért terméshozamokkal akarnak versenyezni, akkor a biogazdaságokban előállított élelmiszerek előnyei könnyen erodálódhatnak”. Például ha a bio-terményt még az előtt leszedik, hogy teljesen megérne, akkor az is előfordulhat, hogy annyi lesz a tápanyagtartalma, mint a hagyományos módszerrel előállított, de érett terményé. Az egyetlen stratégia, amivel megpróbálhatunk életet lehelni a tányérunkra kerülő ételbe, ha igyekszünk érett, nem intenzív termeléssel előállított élelmiszert fogyasztani, és tudatosan törekszünk a már-már elfeledett változatosságra.

Kapcsolódó cikkek

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

2019. április 24., szerda Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A terményhozamok növekedésével táplálékaink egyre inkább üres héjakhoz válnak hasonlatossá. Vajon hány őszibarackot, narancsot vagy brokkolit kell ma megennünk, hogy ugyanannyi tápanyaghoz...

bővebben

Cékla, a rubinvörös harcos

2019. április 09., kedd Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Bizony, a céklára, amelyet az emberiség ősidők óta ismer, joggal tekinthetünk úgy, mint testünk megbízható őrére, hiszen felveszi a harcot számos betegséggel, köztük még a rákkal szemben is. A...

bővebben

Csicsóka, te drága!

2019. április 08., hétfő Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Ez a kedves, becéző névre hallgató zöldség – számos jótékony élettani hatása ellenére – sajnos még manapság sem foglalja el méltó helyét a tömegek bevásárló listáján, bár az egészséges...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

Miért gyűlölsz?

Miért gyűlölsz?

Lélekmentor

Miért gyűlölsz?
2019. április 23., kedd
Szerző: Szeretet világa

A gyűlölet is démon, amely hatalmat nyerhet az ember felett, és még azt is elnyomhatja benne, ami jó. A gyűlölet vezérelte ember önmagát mérgezi meg, és bár lehetőségeihez mérten árthat a másiknak, mégis elsősorban a saját lelkében végez rombolást.

a gyűlölet “logikája”

Fölösleges érvek

A gyűlöletet fel lehet ismerni szóhasználatáról, indulatáról, egzaltáltságáról. A gyűlölet lemond arról a törekvésről, hogy megismerje, megértse a másikat, nem kíván árnyalt lenni, tehát nyitottságát felfüggeszti. A gyűlölet lényege, hogy a másik ne is legyen. De ne csupán a társaságában, hanem úgy általában, és ha lehet, akkor sehol ne legyen. A gyűlölet, mivel nem megismerés, hanem negatív szándék, nem érvel, hanem ürügyeket keres. Minden, amit a másik tesz, gondol, szól, az rossz. Teheti mindennek az ellenkezőjét, az is rossz, mert ő teszi. A másikban nincs semmi jó, minden lépése csak újabb bizonyíték hitványságára. Ez a gyűlölet logikája. Jóindulatú emberek gyakorta elkövetik a hibát, hogy érvelnek a gyűlölettel szemben. Azt gondolják, hogy a gyűlölet képes gondolkozni, véleményét árnyalni. A gyűlölet azonban mindehhez gyenge, és már rég átadta magát érzéseinek, elfogultságának, ezért már maga sem észleli, amikor hamisít. A gyűlöletnek ugyanis természetéből fakadóan szüksége van a hamisításra. Nincs ember a földön, aki csak jó, vagy csak rossz lenne. A gyűlölet mégis csak rossznak akarja látni és láttatni a másikat, ez pedig hamisítás és torzítás nélkül nem megy. Be kell sároznia, le kell rántania, el kell vitatnia az erényeit, meg kell rágalmaznia, indulatból vagy tudatosan félre kell magyaráznia a másik tetteit. 

önigazolás

A szándék elsőbbsége

A gyűlölet minél inkább tombol, annál inkább elveszíti a józanságát, annál radikálisabb, annál több tévedést követ el. A tévedés azonban csak fokozza dühét, mert ha szembesítik azzal, hogy rosszul látja a helyzetet, téved, csúsztat, az számára megszégyenülés, ami miatt megint áldozatát okolja, és tehetetlennek érzi magát, hiszen nem ér célba. Mivel a gyűlölet nem megismerni akarja a másikat, hanem eltaposni, ezért vádakat fogalmaz meg. Ha a vádakat meg is lehetne cáfolni egyenként, akkor sem változna semmi, mert a szándék van előbb, és utána jön a módszer, az eszköz. Minden megcáfolt vádra jut tíz újabb. A vád amúgy is csak álca, mert a gyűlölködő nem akarja vállalni, hogy ő pusztán gyűlöl, a gyűlöletét objektív és igaz köntösbe akarja bújtatni. Igazolni akarja elfogultságát – ha nem is maga előtt, de a világ előtt mindenképpen. Azt szeretné, ha mindenki úgy látná a gyűlölt személyt, mint ő. A gyűlölet odáig fajulhat, hogy már azokra is haragszik, akik nem osztják az ő gyűlöletét, és nem gyűlölnivalót látnak a másikban. Az, hogy ki hogyan gyűlöl, erősen jellemzi emberi minőségét, és hatalmi helyzetét. Józsi bácsi megmérgezi a szomszéd tehenét, a doktor úr megfúrja fiatalabb kollégájának előléptetését, a történész epés kritikát ír riválisának könyvéről, és annak minden érdemét elvitatja, az SS-Brigadeführer haragosát koncentrációs táborba viteti.

 

gyógyíthatatlan

A gyűlölet negatív szerelem

A gyűlölet lehet közönséges, vagy kifinomult. Minél elegánsabb és kifinomultabb, annál rejtettebb, annál fondorlatosabb, ám mindez a lényegen nem változtat. A gyűlölet a másikat „megfojtani” akarja, létét kiiktatni, ellehetetleníteni. Mondhatjuk valaki mentségére, hogy csupán a gyűlölet beszél belőle, de véssük észbe: az a mérték, amennyire valaki átadja magát a gyűlöletnek, elveszítve a kontrollt, és a szóhasználat, a viselkedés abból az emberből születik, őt jellemzi, és nem lehet a gyűlöletre fogni csupán. Nehéz egy intelligens, kifinomult, arisztokratikus emberről feltételezni, hogy ha gyűlöl valakit, akkor közönséges útszéli stílusban fog megnyilatkozni, elveszítve méltóságát is. A gyűlölet párbeszédképtelen, és minél nyíltabb, annál inkább belekormányozza magát egy olyan végletes helyzetbe, amelyből már nincs számára visszaút. Elég elgondolni a jelenetet, ahogy a gyűlölködő az érvek hatására a fejéhez kap, és azt mondja beismerőn: „tévedtem”. Abszurd gondolat, ez könnyedén belátható.  Ha tehát felismerjük a gyűlölet arcát, hangját, stílusát, akkor nyugodtan beismerhetjük, hogy kívülről nem gyógyítható, legfeljebb az idő enyhítheti a tüneteket. Minden ellenvetés, győzködés, gúny, visszavágás csak életben tartja a gyűlöletet, meghosszabbítja, mert minden helyzet, amely a gyűlöletet megnyilatkozásra készteti, igazolja a létét saját maga számára, és táplálja, mert kedvenc témájáról beszélhet, arról, akit gyűlöl. A gyűlölet tehát negatív szerelem, mert állandóan keresi az alkalmat, hogy választottjáról szólhasson.

 

Végül pedig azt is észben kell tartani, hogy a gyűlölet méreg, és azt is mérgezi, aki érintkezik vele. A gyűlölködő ugyanis annyira kivetkőzhet humánumából, hogy akár meg is rendítheti a normális emberek hitét, természetes bizalmát, akár elszenvedői, akár nézői.

címkék: démon |gyűlölet |szerelem
Kapcsolódó cikkek

Ne féltsd annyira!

2019. május 16., csütörtök Lélekmentor Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Amíg a ma harmincas- negyvenes éveikben járóknak teljesen természetes volt, hogy már alsós kisiskolás korukban egyedül mennek haza, hogy iskola után bandáznak valahol a közelben,...

bővebben

Miért gyűlölsz?

2019. április 23., kedd Lélekmentor Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A gyűlölet is démon, amely hatalmat nyerhet az ember felett, és még azt is elnyomhatja benne, ami jó. A gyűlölet vezérelte ember önmagát mérgezi meg, és bár lehetőségeihez mérten árthat a...

bővebben

A buddhizmus kialakulása és Buddha szemlélete az életről

2019. április 21., vasárnap Lélekmentor Hozzászólás: 0 db Szerző: Hagymássy Gábor A buddhizmust az i. e. 6. századtól, a történelmi Buddha Gautama Sziddhártha megszületésétől számítják. Ezzel a buddhizmus az egyik legősibb, ma is gyakorolt vallás, több mint 300 millió...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!