szorongás

Ne féltsd annyira!

Hozzászólás: db

Szerző:

Amíg a ma harmincas- negyvenes éveikben járóknak teljesen természetes volt, hogy már alsós kisiskolás korukban egyedül mennek haza, hogy iskola után bandáznak valahol a közelben, leugranak a közeli cukrászdába, vagy egyedül átmennek a barátaikhoz, ma ez egyáltalán nem jellemző. A szülők lettek tudatosabbak, vagy valóban több a veszély?

változó veszélyek?

A média hatása

„Körülbelül tíz perc sétára volt a lakásunktól az iskolám, ráadásul egy négysávos forgalmas út túloldalán. Mégis: másodikos voltam, amikor a szüleim már hagyták, hogy egyedül menjek. Most, hogy a lányom jövőre iskolába megy, megkérdeztem erről az anyámat. Azt mondta, ma már biztos nem hagyná, hogy egyedül menjek az iskolába” – mondja Erika. Aztán rögtön el is gondolkodik: vajon valósan több a veszély manapság, vagy csak a média mutatja így? „Nem tudom. Biztos mindkettő. Valahogy a közhangulat is rosszabb, de tényleg jóval többször hallani eltűnt gyerekekről és hasonló borzalmakról.”

„Hogy féltjük a gyerekünket, természetes dolog. De a féltés nem azonos a túlféltéssel. A szülők eltúlzó viselkedése mögött sokszor az áll, hogy hasonló élményt hoznak magukkal saját gyerekkorukból, követik az ismert mintát – mondja Katalin, aki gyerekpszichológus, és nevelési tanácsadóként is dolgozik. – Sokszor éppen azoktól a rossz élményektől akarják megvédeni a kicsiket, amiket ők maguk átéltek, hogy nem szerették őket vagy nem törődtek velük. Általában az egykéknél, vagy azoknál a gyerekeknél gyakoribb a túlféltés, akikre hosszú éveket vártak a szülők.”

Elmaradt tanulóidőszak

Nehezebben vállalnak felelősséget

Léteznek persze egészen extrém esetek is: Áron idén érettségizik. A szülei a gimnázium első éveiben el sem engedték osztálykirándulásra, majd az utolsó évben mégis igent mondtak a gyerek kérésére. A fiúk az osztályból beültek egy sörözőbe, a fiú kétségbeesetten hívta szüleit, hogy az osztálytársai alkoholt isznak, és ő csak szólni akar. De az is előfordult, hogy egy másik, szintén tinédzserkorban lévő lány egy hasonló osztálykirándulás alkalmával felhívta a szüleit, hogy nem tud vécére menni. A szülők nyomban autóba pattantak, és hazavitték a lányukat.

Mint ahogy túlféltik – igaz, egészen más okból – a ma 23 éves Kingát is. Édesanyja, hogy a lánya közelében legyen, annak idején még a munkahelyét is otthagyta, és a lánya gimnáziumában keresett alkalmi munkát. Az ügy egész más megítélés alá esik, ha tudjuk az előzményeket: a nő elvesztette az egyetlen fiát autóbalesetben. Kinga két évvel a bátyja halála után született.
„A megítélés valóban más, de a következményei nem annyira” – mondja Katalin. A túlféltett gyerekek felnőttkorukban nehezen tudnak alkalmazkodni, nehezen vállalnak felelősséget és az akaratukat is nehezebben érvényesítik.
Ezek főleg az emberi kapcsolataikban okozhatnak problémákat: a túlféltett gyerek felnőttként nem a kölcsönösségre és az egyenrangúságra törekszik, hanem sokszor valamilyen módon profitálni akar a másik félből. És miközben – mondja a szakember – a hétköznapok során mindenkinek meg kell küzdeni kisebb-nagyobb dolgokkal (az erre való képességet pedig még kis korban családban, otthon, az óvodában, a játszótéren sajátítjuk el), a túlféltett gyerek életéből kimarad ez a „tanulóidőszak”. Így később sem tud majd kiállni önmagáért, egyszerűen azért, mert nem tanulta meg, hogyan kell.

Nem tanulnak meg dönteni

Hogy a túlságosan féltett és burokban tartott gyerekek felnőve szorongva tekintenek jövőjükre, többek között egy brit kutatás is bizonyítja: a Children’s Society kutatásából az derül ki, hogy a „választás lehetősége” és a család befolyásolja leginkább a boldogságot. A megkérdezett 8–15 éves gyerekek az egészséget a jóléthez szükséges tényezők listájának harmadik helyére sorolták. Minden nyolcadik fájlalta az önállóság hiányát, vagyis azt, hogy nem engednek neki önállóan elvégezni dolgokat, illetve döntéseket hozni. A 8–11 éves gyerekek kilenc százalékának az nem tetszett, hogy kevés választási lehetőség adódik életükben. Ugyanezt a 12–15 éves korosztályban 16 százalék nehezményezte.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy később vesztes helyzetbe kerülhetnek azok a gyerekek, akiknek nem biztosítják a felelősség vállalását. Amikor a túlféltett gyerekek továbbtanulnak vagy kikerülnek a felnőtt életbe, az első időszakot azzal kell tölteniük, hogy ámokfutóként próbálják behozni mindazt, amit az önállósodás terén elmulasztottak. Ezért történik az, hogy az első évben olyan sokan elbuknak, vagy nagyon nehezen tudnak talpon maradni.

címkék:

Szerző:

Kapcsolódó cikkek

Ne féltsd annyira!

bővebben

Túlfogyasztás

A Global Footprint Network minden évben nyilvánosságra hozza a Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátumát, amely tavaly augusztus 1-jére esett – az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is...

bővebben

85 éves Jane Goodall, a környezetvédelem királynője

A világhírű brit biológusnő több évtizede a főemlősök legismertebb kutatója a Földön.A viselkedéskutató Antropológus, biológus, etológus Jane Goodall Londonban született 1934. április 3-án, és gyermekkorától kezdve élénken érdeklődött a főemlősök iránt. A brit...

bővebben

Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

Így hat a személyiséged házi kedvencedre

{„dynamic”:true,”content”:”post_date”,”settings”:{„before”:” „,”after”:” „,”date_format”:”custom”,”custom_date_format”:”Y. F d., l”}}

{„dynamic”:true,”content”:”post_categories”,”settings”:{„before”:” „,”after”:” „,”link_to_term_page”:”on”,”separator”:” | „,”category_type”:”category”}}

{„dynamic”:true,”content”:”post_comment_count”,”settings”:{„before”:”hozzászólás: „,”after”:” db „,”link_to_comments_page”:”on”}}

{„dynamic”:true,”content”:”post_author”,”settings”:{„before”:”szerző: „,”after”:” „,”name_format”:”display_name”,”link”:”on”,”link_destination”:”author_archive”}}

A macskatulajdonosok személyiségvonásai hatással lehetnek házi kedvencük viselkedésére és jólétére – állapították meg az angliai Lincolni Egyetem és a Nottingham Trent Egyetem kutatói.

életmód

A személyiség

A PLOS ONE című tudományos folyóiratban publikált tanulmány több mint háromezer, döntően Nagy-Britanniában élő macskatulajdonos bevonásával készült. A kutatás részeként a szakemberek saját személyiségvonásaikról kérdezték a résztvevőket, valamint a macskájuk viselkedéséről, egészségi állapotáról és életmódjáról is kifaggatták őket – írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A vizsgálat hasonló eredményeket hozott, mint a szülő-gyermek kapcsolatokat vizsgáló korábbi kutatások. Az emberi személyiséget vizsgáló tanulmányok például kimutatták, hogy a szülői neuroticizmus negatív hatással lehet a gyerek jólétére, ami megmutatkozhat a gyengébb fizikai és mentális egészségben vagy az általánosságban nézve alacsonyabb életminőségben.

Vizsgálat

Szorongás

A mostani vizsgálat kimutatta, hogy a macskatulajdonosok esetében a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus magas szintje negatív hatással lehet a háziállat jólétére. A magas fokú neuroticizmussal jellemezhető macskatulajdonosok továbbá nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a macskájuknak „viselkedési problémája van”, ami fokozott agresszivitásban, szorongó/félénk magatartásban nyilvánul meg, emellett ezeknél az állatoknál gyakoribb a stresszel összefüggő betegség, a folyamatos orvosi kezelés, valamint a túlsúly. A macskatartók pozitív személyiségjegyei ugyanakkor szintén hatással vannak a háziállat viselkedésére. A magas fokú lelkiismeretességgel jellemezhető macskatulajdonosok házi kedvenceinél például kevésbé észlelhető szorongás, agresszivitás és elkerülő magatartás.

„Nagyon sok állattulajdonos családtagként tekint a házi kedvenceire, erős kötődést alakít ki velük. Ezért nem meglepő, hogy a háziállatainkra hatással van, ahogy viselkedünk velük, ahogy kezeljük őket. A gazdik többsége a legjobbat akarja a nyújtani a macskájának és a mostani eredmények rávilágítanak, hogy milyen nagy hatással lehet a személyiségünk a háziállatunk jólétére” – mondta Lauren Finka, a Nottingham Trent Egyetem munkatársa.

{„dynamic”:true,”content”:”post_tags”,”settings”:{„before”:”címkék: „,”after”:””,”link_to_term_page”:”on”,”separator”:” |”,”category_type”:”post_tag”}}