Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

Éttrend

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom
2019. április 24., szerda
Szerző: Szeretet világa

A terményhozamok növekedésével táplálékaink egyre inkább üres héjakhoz válnak hasonlatossá. Vajon hány őszibarackot, narancsot vagy brokkolit kell ma megennünk, hogy ugyanannyi tápanyaghoz jussunk, mint ötven évvel ezelőtt?

Üres kalória

Csökkenő tápérték

Beleharap egy őszibarackba, és tudja, mit fog lenyelni? Cukros vizet. Hiába eszik egyre többet, mégis egyre kevesebb tápanyaghoz jut. A fejlett országok lakossága egyre több kalóriát fogyaszt, de a legtöbb feldolgozatlan zöldségnek, gyümölcsnek és gabonának ma annyi a tápértéke, mintha azok üres héját rágcsálnánk el. Manapság egyre több „üres kalóriát” veszünk magunkhoz, vagyis túl sok zsírt és cukrot fogyasztunk, amelyekre szervezetünknek egyáltalán nincs szüksége. Az elmúlt 50 évben még az úgynevezett egészséges ételeinknek is a felére, negyedére csökkent az A- illetve C-vitamin-tartalma, továbbá az ezekben található protein, foszfor, kalcium, vas és más nyomelem mennyisége – már ha egyáltalán maradt még bennük valamennyi. Ha valamilyen zöldségből vagy gyümölcsből ma ugyanannyi tápanyaghoz akarunk jutni, mint az 1950-es években, akkor egy rekesznyit kell belőle elpusztítanunk egyszerre.  

vitaminok

Mélyrepülés

C-vitamin: régen egy almában volt annyi, mint ma százban!

Ha a nagyszüleink annak idején elropogtattak egy zöldalmát, azzal magukhoz vették azt a 400 mg C-vitamint, amire naponta szükségük volt a csontjaik és a bőrük regenerálódásához. Manapság a szupermarketekben gyönyörű, egyforma Goldeneket árulnak, ám ezek darabjában már csak 4 mg C-vitamin található, vagyis pontosan a századrésze, mint egy régi almában.

A-vitamin: régen egy narancsban volt annyi, mint ma huszonegyben

25 zöldség- és gyümölcsfajtából 17-nek rohamosan csökken az A-vitamin tartalma, amelyre pedig égető szüksége van a szervezetünknek, hogy jól lássunk és az immunrendszerünk megfelelően működjön. A legrosszabb a helyzet a burgonya és a hagyma esetében, melyek napjainkban már egy gramm A-vitamint sem tartalmaznak, továbbá míg egy fél évszázaddal ezelőtt egy narancs majdnem fedezte a napi A-vitamin szükségletünket, addig ma huszonegyet kell magunkba tömnünk, ha ennek az életfontosságú vitaminnak ugyanehhez a mennyiségéhez akarunk hozzájutni. Nagyjából ugyanez a helyzet az őszibarackkal is: egy őszibarack az 1950-es években 26 mai őszibaracknak felel meg.

 

Vas és kalcium

A bűvös láncolat

Vas: a mai húsfélék vastartalma a fele a régiekének

A láncolat elején a gabonafélék állnak. A több évtizedes intenzív földművelésnek és egy sor más tényezőnek köszönhetően ma a búzának, a kukoricának és a szójababnak sokkal kisebb a cink-, a réz- és a vastartalma, mint ötven évvel ezelőtt. És mivel állatainkat ezekkel az alacsonyabb cink-, réz- és vastartalmú takarmánnyal etetjük, értelemszerűen ők is rosszabb minőségű táplálékhoz jutnak, mint az elődeik. És a láncolat végén ott vagyunk mi, akiknek a tányérján természetesen ugyancsak rosszabb minőségű steak fog landolni, mint amit nagyanyáink fogyasztottak. Manapság ugyanannyi húsnak fele annyi a vastartalma, mint akár csak fél évszázaddal ezelőtt, amit ráadásul nem is mindig tőkehúsként eszünk meg, hanem feldolgozott húsipari termék formájában. A tej meg egyre kevesebb esszenciális zsírsavat tartalmaz, amelyek pedig fontos összetevői a sejtmembránjainknak, az idegrendszerünknek és az agyunknak. Ám mivel ezekből az emberi testben nagyon kevés található, azt táplálék formájában kell bejuttatnunk a szervezetünkbe.

Kalcium: a brokkoliban harmadannyi van belőle

Ez rossz hír. Különösen, ha Ön is azok közé tartozik, akik csak az egészségükre gondolva hajlandóak brokkolit fogyasztani, mert ez esetben még az eddiginél is többet kell fintorognia. Míg ugyanis a ez a Dél-Olaszországból származó zöldségféle az 1950-es években még grammonként 12,9 mg kalciumot tartalmazott – mely kalciumnak kulcsszerepe van a csontképződésben és a véralvadásban – addig 2003-ban már csak 4,4-et, vagyis háromszor kevesebbet. Akkor sem jár jó nyomon, ha a húsételek csökkent vastartamát próbálja brokkolival pótolni: ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érje el, most hatszor annyit kellene belefőznie a levesébe, mint régen.

 

Vajon a biotermelés lenne a megoldás?

Ételeink minőségének romlásáért több tényező együttesen okolható. Ezek közé tartozik a gyengébb talaj, a túl korai betakarítás, a tartósítás elterjedése, a trágyázással elért kényszernövekedés, valamint a fajtaváltozatosság csökkenése, mely utóbbi azzal függ össze, hogy a mesterséges szelekció kizárólag a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség fokozására, illetve a gyors növekedési képességre folyik. Minden ember általi nemesítés a nagyobb terméshozamok elérése érdekében történik. A következmény: a búza, a kukorica és a szójabab proteintartalma a hozamok növekedésével egyenes arányban csökken. De ugyanez érvényes például a paradicsomra is: ahogy a terméshozam nő, úgy csökken a paradicsom C-vitamin-, antioxidáns- és a bétakarotin-tartalma.

A biogazdálkodás segíthet megfordítani ezt a folyamatot, mivel tény, hogy azonos klímaviszonyok mellett a biotermeléssel előállított élelmiszerekben szignifikánsan több a C-vitamin, a vas, a magnézium és a foszfor. A kutatók mégis arra figyelmeztetnek, hogy „ha a biotermelők a magas inputtal dolgozó hagyományos farmokon elért terméshozamokkal akarnak versenyezni, akkor a biogazdaságokban előállított élelmiszerek előnyei könnyen erodálódhatnak”. Például ha a bio-terményt még az előtt leszedik, hogy teljesen megérne, akkor az is előfordulhat, hogy annyi lesz a tápanyagtartalma, mint a hagyományos módszerrel előállított, de érett terményé. Az egyetlen stratégia, amivel megpróbálhatunk életet lehelni a tányérunkra kerülő ételbe, ha igyekszünk érett, nem intenzív termeléssel előállított élelmiszert fogyasztani, és tudatosan törekszünk a már-már elfeledett változatosságra.

Kapcsolódó cikkek

Kiapadt tápanyagtartalom, megetetett társadalom

2019. április 24., szerda Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa A terményhozamok növekedésével táplálékaink egyre inkább üres héjakhoz válnak hasonlatossá. Vajon hány őszibarackot, narancsot vagy brokkolit kell ma megennünk, hogy ugyanannyi tápanyaghoz...

bővebben

Cékla, a rubinvörös harcos

2019. április 09., kedd Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Bizony, a céklára, amelyet az emberiség ősidők óta ismer, joggal tekinthetünk úgy, mint testünk megbízható őrére, hiszen felveszi a harcot számos betegséggel, köztük még a rákkal szemben is. A...

bővebben

Csicsóka, te drága!

2019. április 08., hétfő Éttrend Hozzászólás: 0 db Szerző: Szeretet világa Ez a kedves, becéző névre hallgató zöldség – számos jótékony élettani hatása ellenére – sajnos még manapság sem foglalja el méltó helyét a tömegek bevásárló listáján, bár az egészséges...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!