Csicsóka, te drága!

Csicsóka, te drága!

Csicsóka, te drága!
Hozzászólás: db
Szerző:

Ez a kedves, becéző névre hallgató zöldség – számos jótékony élettani hatása ellenére – sajnos még manapság sem foglalja el méltó helyét a tömegek bevásárló listáján, bár az egészséges táplálkozás híveinek körében ismét kezdi reneszánszát élni.

Vitaminbomba

Szegények krumplija

A „szegények krumplijaként” elhíresült gumókat néhány generációval ezelőtt még a népi táplálkozás kiemelt összetevőjeként ismerték. A magyar elnevezés a csúcs szóból ered, és göcsörtös, kitüremkedésekkel teli formájára utal, de több nyelven hívják „topinambur”-nak, angolul pedig a „jeruzsálemi articsóka” névre hallgat, bár se Jeruzsálemhez, se az articsókához nincs köze, mivel a 17. században érkezett hozzánk Észak-Amerikából. Kívülről, a gumós forma okán leginkább a krumplira emlékeztet, pedig a napraforgók családjába tartozik, virága hasonlít is rá, csak megvastagodott szárképletei krumpliszerűek.

A zord külső mögött

A csicsóka számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Fogyasztásával jelentősebb mennyiségű káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és cinket, vitaminok közül C-, B1-, B2-vitamint veszünk magunkhoz, antioxidánsként pedig béta-karotint tartalmaz. Aki húsmentesen táplálkozik, annak érdemes tudnia, hogy aminosavakban is gazdag, megtalálható benne a hisztidin, aszparagin, triptofán, cisztin, valamint növényspecifikus anyagok, így a betain, szaponin, kolin és quercimeritrin, ilyenformán a csicsóka igen hasznos a vegan fehérjepótlásban.
Mindezen túl azonban a mi kis aprócska göcsörtünk legfigyelemreméltóbb tulajdonsága a magas rosttartalom. A burgonyával ellentétben szénhidráttartalma nem keményítőből, hanem az egyik legegészségesebb rostból, az inulinból áll. Az inulin egy olyan folyékony rost, melyet a szervezet nem tud megemészteni és a hasznos bélbaktériumok tápanyaga. Megerősíti az emésztőrendszert, fenntartja a kívánt állapotot, de képes helyreállítani a sérült bélflórát is, például antibiotikum kezelés után. Ennek jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a bélproblémák nem csak hasmenést, vagy székrekedést okozhatnak, hanem a tápanyagok nem megfelelő hasznosulásán, a php-érték elmozdulásán keresztül számos egyéb problémát, akár rákot is.

Méregtelenítés

Mire jó?

A csicsóka remek detox élelmiszer, mivel önmagában képes a szervezet legnagyobb toxikus tároló helyét, a vastagbelet tisztítani. Az immunrendszert így a beleken keresztül erősíti, segítve a szervezet öngyógyító képességének maximalizálását. Diétázóknak érdemes tudni, hogy a csicsóka egyáltalán nem hizlal, sőt segít optimalizálni a vércukorszintet, ezért nem csak zsírégető diétában, de cukorbetegek számára is ajánlott.
Az inulinban gazdag csicsóka arra ösztönzi a szervezetet, hogy meggyógyítsa önmagát, így ez a kis gumó felhasználható számos komoly probléma orvoslására. Az élelmiszer-allergiások esetében például bélflórát helyreállító beavatkozásként alkalmazható: tegyük bele müzlibe, vagy adjuk hozzá gyümölcsléhez – az inulinnal megszüntethető az allergia.
Hasznosíthatjuk a növényt koleszterin- és triglicerid csökkentőként, ha egy-másfél deci narancslébe 1-2 evőkanál csicsókaport keverünk, így tehát a szív- és érrendszeri megbetegedések hatékony ellenszere. Az elhízás, a hipertónia, a vesekő és a köszvény megelőzésében is nagyon hasznos, de a rákterápiákban is kiváló, mi több, kozmetikumok készítésekor szintén alkalmazzák, mivel a gumó regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatással rendelkezik.
Finom nyersen fogyasztva, de készíthetünk belőle salátát és szószt is. Főzhetjük, párolhatjuk, köretként is adható lepény formában. Facsart leve turmix alapnak is kiváló, mellé bármilyen nekünk tetsző gyümölcsöt keverhetünk, sőt mézzel is ízesíthetjük.

Mellékhatás

Ez gáz!

És akkor jöjjön a feketeleves, azaz a csicsóka puffasztó hatása. Erről senki sem beszél szívesen, de nagy ostobaság volna csodagumónkat kizárólag ezen apró kellemetlenség miatt száműzni hétköznapjainkból. Kissé ironikus, de a csicsóka hátránya és előnye ugyanazon tőről fakad, s bizony, ez a közös eredő az inulin.
A rostokhoz hasonlóan ugyanis az inulin is puffaszt, sőt fokozottan puffaszt. Amikor ez az anyag a bélrendszer alsóbb részeibe kerül, a toxinokkal és baktériumokkal keveredve metángáz szabadul fel. Ez bármennyire is hasznos, mégis, meglehetősen kellemetlen folyamat, ám fel a fejjel: védekezhetünk ellene! Elsőként érdemes kipróbálni saját toleranciánkat és gyakran, de apró adagokban fogyasztani. A szakemberek inulinból napi 3-10 g közötti mennyiséget ajánlanak, amely nagyjából 180 g csicsóka elfogyasztásával bőven fedezhető. Ha szerencsénk van, az egyszerre fogyasztott mennyiség nem okoz gondot, ha viszont igen, akkor két további lehetőség is adott: erős citromos vízben áztatva, vagy akár abban megfőzve a savas közeg csökkenti az inulin puffasztó hatását. Ha fermentáljuk, a hatás meg is szűnik, ez esetben viszont csak savanyúságként tudjuk fogyasztani. Végül hatékony megoldás lehet még az is, ha fogyasztása előtt citromos vizet, utána pedig borsmenta teát iszunk.

Végül pedig ne feledjük: a csicsóka egy változatosan elkészíthető, rendkívül finom, karakteres zöldség, az egészségre gyakorolt természetes hatása pedig felbecsülhetetlen!
címkék:

Szerző:

Kapcsolódó cikkek
Ne féltsd annyira!

Ne féltsd annyira!

Amíg a ma harmincas- negyvenes éveikben járóknak teljesen természetes volt, hogy már alsós kisiskolás korukban egyedül mennek haza, hogy iskola után bandáznak valahol a közelben, leugranak a közeli cukrászdába, vagy egyedül átmennek a barátaikhoz, ma ez egyáltalán nem...

bővebben
Túlfogyasztás

Túlfogyasztás

A Global Footprint Network minden évben nyilvánosságra hozza a Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátumát, amely tavaly augusztus 1-jére esett – az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is...

bővebben
85 éves Jane Goodall, a környezetvédelem királynője

85 éves Jane Goodall, a környezetvédelem királynője

A világhírű brit biológusnő több évtizede a főemlősök legismertebb kutatója a Földön.A viselkedéskutató Antropológus, biológus, etológus Jane Goodall Londonban született 1934. április 3-án, és gyermekkorától kezdve élénken érdeklődött a főemlősök iránt. A brit...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!