Lélekmentor

Miért gyűlölsz?
?
{„dynamic”:true,”content”:”post_date”,”settings”:{„before”:” „,”after”:” „,”date_format”:”custom”,”custom_date_format”:”Y. F d., l”}}
{„dynamic”:true,”content”:”post_categories”,”settings”:{„before”:” „,”after”:” „,”link_to_term_page”:”on”,”separator”:” | „,”category_type”:”category”}}
{„dynamic”:true,”content”:”post_comment_count”,”settings”:{„before”:” Hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s: „,”after”:” db „,”link_to_comments_page”:”on”}}
{„dynamic”:true,”content”:”post_author”,”settings”:{„before”:” Szerz\u0151: „,”after”:” „,”name_format”:”display_name”,”link”:”on”,”link_destination”:”author_archive”}}

A gyűlölet is démon, amely hatalmat nyerhet az ember felett, és még azt is elnyomhatja benne, ami jó. A gyűlölet vezérelte ember önmagát mérgezi meg, és bár lehetőségeihez mérten árthat a másiknak, mégis elsősorban a saját lelkében végez rombolást.

a gyűlölet „logikája”

Fölösleges érvek

A gyűlöletet fel lehet ismerni szóhasználatáról, indulatáról, egzaltáltságáról. A gyűlölet lemond arról a törekvésről, hogy megismerje, megértse a másikat, nem kíván árnyalt lenni, tehát nyitottságát felfüggeszti. A gyűlölet lényege, hogy a másik ne is legyen. De ne csupán a társaságában, hanem úgy általában, és ha lehet, akkor sehol ne legyen. A gyűlölet, mivel nem megismerés, hanem negatív szándék, nem érvel, hanem ürügyeket keres. Minden, amit a másik tesz, gondol, szól, az rossz. Teheti mindennek az ellenkezőjét, az is rossz, mert ő teszi. A másikban nincs semmi jó, minden lépése csak újabb bizonyíték hitványságára. Ez a gyűlölet logikája. Jóindulatú emberek gyakorta elkövetik a hibát, hogy érvelnek a gyűlölettel szemben. Azt gondolják, hogy a gyűlölet képes gondolkozni, véleményét árnyalni. A gyűlölet azonban mindehhez gyenge, és már rég átadta magát érzéseinek, elfogultságának, ezért már maga sem észleli, amikor hamisít. A gyűlöletnek ugyanis természetéből fakadóan szüksége van a hamisításra. Nincs ember a földön, aki csak jó, vagy csak rossz lenne. A gyűlölet mégis csak rossznak akarja látni és láttatni a másikat, ez pedig hamisítás és torzítás nélkül nem megy. Be kell sároznia, le kell rántania, el kell vitatnia az erényeit, meg kell rágalmaznia, indulatból vagy tudatosan félre kell magyaráznia a másik tetteit. 
önigazolás

A szándék elsőbbsége

A gyűlölet minél inkább tombol, annál inkább elveszíti a józanságát, annál radikálisabb, annál több tévedést követ el. A tévedés azonban csak fokozza dühét, mert ha szembesítik azzal, hogy rosszul látja a helyzetet, téved, csúsztat, az számára megszégyenülés, ami miatt megint áldozatát okolja, és tehetetlennek érzi magát, hiszen nem ér célba. Mivel a gyűlölet nem megismerni akarja a másikat, hanem eltaposni, ezért vádakat fogalmaz meg. Ha a vádakat meg is lehetne cáfolni egyenként, akkor sem változna semmi, mert a szándék van előbb, és utána jön a módszer, az eszköz. Minden megcáfolt vádra jut tíz újabb. A vád amúgy is csak álca, mert a gyűlölködő nem akarja vállalni, hogy ő pusztán gyűlöl, a gyűlöletét objektív és igaz köntösbe akarja bújtatni. Igazolni akarja elfogultságát – ha nem is maga előtt, de a világ előtt mindenképpen. Azt szeretné, ha mindenki úgy látná a gyűlölt személyt, mint ő. A gyűlölet odáig fajulhat, hogy már azokra is haragszik, akik nem osztják az ő gyűlöletét, és nem gyűlölnivalót látnak a másikban. Az, hogy ki hogyan gyűlöl, erősen jellemzi emberi minőségét, és hatalmi helyzetét. Józsi bácsi megmérgezi a szomszéd tehenét, a doktor úr megfúrja fiatalabb kollégájának előléptetését, a történész epés kritikát ír riválisának könyvéről, és annak minden érdemét elvitatja, az SS-Brigadeführer haragosát koncentrációs táborba viteti.

 

gyógyíthatatlan

A gyűlölet negatív szerelem

A gyűlölet lehet közönséges, vagy kifinomult. Minél elegánsabb és kifinomultabb, annál rejtettebb, annál fondorlatosabb, ám mindez a lényegen nem változtat. A gyűlölet a másikat „megfojtani” akarja, létét kiiktatni, ellehetetleníteni. Mondhatjuk valaki mentségére, hogy csupán a gyűlölet beszél belőle, de véssük észbe: az a mérték, amennyire valaki átadja magát a gyűlöletnek, elveszítve a kontrollt, és a szóhasználat, a viselkedés abból az emberből születik, őt jellemzi, és nem lehet a gyűlöletre fogni csupán. Nehéz egy intelligens, kifinomult, arisztokratikus emberről feltételezni, hogy ha gyűlöl valakit, akkor közönséges útszéli stílusban fog megnyilatkozni, elveszítve méltóságát is. A gyűlölet párbeszédképtelen, és minél nyíltabb, annál inkább belekormányozza magát egy olyan végletes helyzetbe, amelyből már nincs számára visszaút. Elég elgondolni a jelenetet, ahogy a gyűlölködő az érvek hatására a fejéhez kap, és azt mondja beismerőn: „tévedtem”. Abszurd gondolat, ez könnyedén belátható.  Ha tehát felismerjük a gyűlölet arcát, hangját, stílusát, akkor nyugodtan beismerhetjük, hogy kívülről nem gyógyítható, legfeljebb az idő enyhítheti a tüneteket. Minden ellenvetés, győzködés, gúny, visszavágás csak életben tartja a gyűlöletet, meghosszabbítja, mert minden helyzet, amely a gyűlöletet megnyilatkozásra készteti, igazolja a létét saját maga számára, és táplálja, mert kedvenc témájáról beszélhet, arról, akit gyűlöl. A gyűlölet tehát negatív szerelem, mert állandóan keresi az alkalmat, hogy választottjáról szólhasson.

 

Végül pedig azt is észben kell tartani, hogy a gyűlölet méreg, és azt is mérgezi, aki érintkezik vele. A gyűlölködő ugyanis annyira kivetkőzhet humánumából, hogy akár meg is rendítheti a normális emberek hitét, természetes bizalmát, akár elszenvedői, akár nézői.

{„dynamic”:true,”content”:”post_tags”,”settings”:{„before”:”c\u00edmk\u00e9k: „,”after”:””,”link_to_term_page”:”on”,”separator”:” |”,”category_type”:”post_tag”}}

Szerző:
{„dynamic”:true,”content”:”post_author”,”settings”:{„before”:””,”after”:””,”name_format”:”display_name”,”link”:”on”,”link_destination”:”author_archive”}}
{„dynamic”:true,”content”:”post_author”,”settings”:{„before”:””,”after”:””,”name_format”:”nickname”,”link”:”on”,”link_destination”:”author_archive”}}
{„dynamic”:true,”content”:”post_author_bio”,”settings”:{„before”:””,”after”:””}}
Kapcsolódó cikkek
{„dynamic”:true,”content”:”post_categories”,”settings”:{„before”:””,”after”:””,”link_to_term_page”:”on”,”separator”:” | „,”category_type”:”category”}}
Ne féltsd annyira!

Ne féltsd annyira!

Amíg a ma harmincas- negyvenes éveikben járóknak teljesen természetes volt, hogy már alsós kisiskolás korukban egyedül mennek haza, hogy iskola után bandáznak valahol a közelben, leugranak a közeli cukrászdába, vagy egyedül átmennek a barátaikhoz, ma ez egyáltalán nem...

bővebben
A buddhizmus kialakulása és Buddha szemlélete az életről

A buddhizmus kialakulása és Buddha szemlélete az életről

A buddhizmust az i. e. 6. századtól, a történelmi Buddha Gautama Sziddhártha megszületésétől számítják. Ezzel a buddhizmus az egyik legősibb, ma is gyakorolt vallás, több mint 300 millió követővel szerte a világban, ezért kimondhatjuk, ez a legnagyobb világvallás....

bővebben
Tabu-e a halál?

Tabu-e a halál?

1. részAz elmúlás ténye tudatunk legporosabb zugába került, a privát szféra olyan szegletébe, mely szégyellnivaló, szalonképtelen, s szinte követeli magának a közhellyé degradálást. A sajtó szalagcímei formanyomtatványokra emlékeztető sablonokkal tájékoztatnak a...

bővebben
Blogértesítő

Kérj értesítőt a legfrissebb cikkek megjelenéséről!

Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 + tizenegy =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .